kotelesresz

2 Comments

A kötelesrész

Mi a kötelesrész?

A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi rokonainak és feleségének járó minimum részesedése az örökhagyó vagyonának terhére.
A kötelesrész a különböző jogrendszerekben kétféle elvi alapon állhat. A római magánjog a kötelesrészt úgy tekintette, mint az örökhagyónak a rokonairól történő tartási kötelezettsége. Ezért a köteles részt itt nem örökségnek tekintik, hanem a jogosultnak a hagyatékkal szemben fennálló kötelmi igényét.
A másik elvi alap, amely legteljesebben talán a francia Code Civil-ben jelenik meg, a családi vagyon megóvását tekinti elsődlegesnek és ennek megfelelően a kötelesrészt, mint örökrészt határozza meg.
A mai magyar jog egyértelműen az első megoldást követi. Ennek megfelelően a Ptk. a kötelesrészt kötelmi jogi igényként kezeli, amely igény az örökhagyó halálával keletkezik, de a kötelesrészre jogosult tkp. hagyatéki hitelezőnek tekinthető, akinek kötelmi jogi jellegű és elsősorban pénzkövetelésre irányuló igénye támad az örökösökkel – és végső esetben bizonyos megajándékozottakkal – szemben.
Ennélfogva csak azon az alapon, hogy sérti a kötelesrészre jogosultak igényét, az örökhagyó végrendelete nem lesz érvénytelen.

Kik jogosultak kötelesrészre?

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha ez a személy az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

A családtagok az alábbi sorrendben jogosultak kötelesrészre:
1.) a leszármazók a kiesés sorrendjében, a helyettesítés elve szerint
2.) a házastárs:
a.) a leszármazók vagy ági örökösök mellett korlátozott haszonélvezeti jog formájában
b.) leszármazók hiányában és az ági vagyon kivételével az egész hagyatékkal szemben
3.) a szülők:
a.) leszármazók hiányában: az ági vagyonnal szemben a házastárs haszonélvezeti jellegű köteles részével együtt
b.) leszármazók és házastársak hiányában: az egész hagyatékkal szemben

Mi jellemzi az özvegyi jogon alapuló kötelesrészt?

Az özvegyi jogon alapuló kötelesrész korlátozott mértékű haszonélvezeti jog, amelynek meghatározásánál a házastárs jogos igényeit kell figyelembe venni. A kötelesrész címén fennálló haszonélvezeti jog megváltására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az özvegyet törvényes öröklés címén megillető haszonélvezeti jog megváltására. Az egyetlen különbség, hogy ebben az esetben a megváltott kötelesrész a gyermekrész fele.

 

Hogyan lehet valakit kizárni a köteles részből?

Az öröklésből történő kiesés – a kizárás esetét és a köteles részt fenntartó lemondási szerződés esetét kivéve – azzal a következménnyel jár, hogy a köteles részre jogosult a továbbiakban köteles részre sem tarthat igényt.

Az örökhagyó kitagadási joga alapján, kizárólag végintézkedésben és csak a törvényben felsorolt valamelyik ok megjelölésével a kötelsrészre jogosultat megfoszthatja a kötelesrészétől. A kitagadás relatív kiesési ok, ezért ha az örökhagyó a kitagadott személy leszármazóját is meg kívánja fosztani kötelesrészétől, úgy a leszármazót is érvényesen ki kell tagadnia.

A kitagadás oka lehet, ha a köteles részre jogosult:
- az örökhagyó után öröklésre érdemtelen
- az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el.
- az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el
- az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette
- erkölcstelen életmódot folytat
- jogerősen ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztésre ítélték
- a házastárs akkor is kitagadható, ha házastársi kötelességét durván sértő magatartást tanúsított az örökhagyóval szemben

A kiesési oknak a valóságban is fenn kell, hogy álljon. A kitagadás alapjául megjelölt ok alaptalanságát annak kell bizonyítania, aki a kitagadásra hivatkozva örökölni kíván vagy egyébként tehertől mentesülne.

A kitagadás megbocsátása:
Ha a kitagadás alapjául szolgáló okot az örökhagyó megbocsátja, majd később olyan végrendeletet ír, amelyben az örököst mégis kitagadja, a kitagadás érvénytelen. Az örökösnek köteles részre van joga, úgy mintha az örökhagyó kizárta volna az öröklésből.
Ha az örökhagyó az örököst végrendeletében kitagadja, majd később megbocsátja a köteles részre jogosult magatartását, ezzel a kitagadás hatálytalanná vált. A köteles részre jogosult így teljes törvényes örökrészre is igényt támaszthat.

 

Hogyan tudom kiszámítani a rám eső kötelesrész összegét?

1.) A kötelesrész kiszámítása a kötelesrész alapjának a meghatározásával kezdődik.

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni.

Az adományok juttatáskori tiszta értéke
Az adományok csak az állagörökösök köteles részének alapját növelik. A házastársat haszonélvezet alakjában megillető kötelesrész alapjául csak a hagyatékban meglevő vagyontárgyak szolgálnak. Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg. A bírói gyakorlat a forgalmi érték (az adományozás és az öröklés megnyílta között időben történő) módosulását rendszerint figyelembe veszi.

Nem tartozik a kötelesrész alapjához
- az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke (ingatlan esetén ez az időpont az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéstől számít)
- az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott
- a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke
- a házastárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke
- az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.
- az érvényes tartási (életjáradéki) szerződéssel lekötött vagyontárgy a köteles rész alapjának kiszámításánál nem vehető figyelembe.
- Nem kell a kötelesrész alapjához hozzászámítani azokat az ingyenes adományokat, amelyeket az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot keletkeztető kapcsolat létrejötte előtt adott.

A házastárs vonatkozásában a köteles részre való jogosultságot az érvényes házasságkötés keletkezteti.

A gyermekek esetében a kötelesrészhez való jogosultságot létrehozó kapcsolat házasságból származó, illetőleg a házastársak által örökbefogadott gyermek esetében a házasságkötés, egyébként pedig a gyermek fogamzása. Ha az örökhagyó több házasságot kötött, a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat az első házasságkötés.Ez a szabály a gyakorlatban komoly aggályokat vet fel, ugyanis nem hozza azonos jogi helyzetbe az örökhagyó valamennyi gyermekét és emiatt sérti a házasságon kívül született és a házasságból származó gyermekek egyenjogúságát.

 

A köteles rész mértéke:
Mekkora a kötelesrész mértéke az állagörökösök esetében?
Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.

Mekkora a kötelesrész mértéke a túlélő házastárs esetében?
Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házastársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg.

 

Mi az a betudás?

A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani (betudás).
Ha a kötelesrészre jogosult az öröklésből kiesett, leszármazójának kötelesrészébe be kell tudni mindannak az adománynak az értékét, amelyet ő és a kiesett felmenő kapott. Több leszármazó az adományt a hagyatékban való részesedésének arányában köteles betudni. Az örökhagyó a betudást – kifejezett nyilatkozattal – elengedheti. A betudás elengedése más jogosult kötelesrészét nem sértheti. Azt az adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.

Kiktől követelheti a kötelesrészre jogosult a kötelesrész kiadását?

A kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek. A szerződéses örökös a kötelesrész kielégítéséért nem felel. A hagyományost e tekintetben csak tűrési kötelezettség terheli. A más hagyatéki hitelező sérelmével kielégített hagyományos a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint felel a hitelezővel szemben, amennyiben a hitelező az örököstől kielégítést nem szerezhetett.
A kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek. Ez a szabály természetesen csak azokra vonatkozik, akik részére nyújtott ingyenes juttatást a köteles rész alapjához hozzá kell számítani.
Több személy felelősségének arányát juttatásaik figyelembe vehető értéke határozza meg. Aki a juttatástól önhibáján kívül elesett, a kötelesrészért nem felel. Ez vonatkozik mind az örökösök, mind a megajándékozottak felelősségére.

A kötelesrész kielégítéséért tehát az örökösök is juttatásaik arányában felelnek és nem egyetemlegesen. E kivételtől eltekintve az örökösök köteles részért való felelőssége azonos az egyéb hagyatéki tartozásokért fennálló felelősségükkel, tehát elsősorban a hagyaték tárgyaival felelnek (cum viribus felelősség). Ha a hagyaték tárgyai nincsenek meg, felelősségük a hagyaték értékéig (pro viribus felelősség) áll fenn.

Ugyanakkor, aki juttatásban részesült, a kötelesrész kielégítéséért a juttatás egész értékével felel. A kötelesrészre jogosult azonban a juttatásnak csak azzal a részével felel, amely törvényes örökrészét meghaladja. A kötelesrészre jogosult házastársa, leszármazója és ennek házastársa mentesül a felelősség alól annyiban, amennyiben valamennyiük juttatásának értéke a kötelesrészre jogosult juttatásának értékével együtt sem haladja meg a kötelesrészre jogosult törvényes örökrészét. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a kötelesrészre jogosult igényét házastársával, leszármazójával, illetőleg ennek házastársával szemben érvényesíti. A törvényes örökrészt ezekben az esetekben a kötelesrész alapja szerint kell számításba venni.

Hogyan érvényesíthetem köteles rész iránti igényemet?

Mivel a köteles részre jogosult nem lesz törvény szerinti jogutódja az örökhagyónak, ezért követelését külön kell érvényesítenie a hagyatéki eljárásban vagy szükség esetén külön perben. A kötelesrész iránti igény öt év alatt évül el és válik bíróság előtt érvényesíthetetlen követeléssé.

Milyen formában kaphatom meg az engem illető kötelesrészt?

A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását követelheti. Természetben jár a kötelesrész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata. Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmények mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek egészben vagy részben természetben való kiadását.
A kötelesrészt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. Ha azonban a kötelesrész kiadása esetében a megmaradó vagyon a házastárs korlátozott haszonélvezetét sem biztosítaná, a kötelesrésznek a korlátozott haszonélvezetet biztosító részét csak a haszonélvezet megszűnése után lehet kiadni. Ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosultnak korlátozással vagy terheléssel hagyott hátra vagyont, a korlátozás csak a kötelesrészen felüli többletre hatályos. Az örökhagyó azonban úgy is rendelkezhet, hogy a jogosult csupán a kötelesrészét kapja meg, ha a korlátozást vagy terhelést a kötelesrész tekintetében is el nem fogadja.

-> Kapcsolat