Öröklés jogi oldalak

ÖRÖKLÉS

Öröklési rend

Az örökölhető javak körét minden társadalomban és minden korban a tulajdoni rend határozza meg. Az öröklési jog csak azt szabályozza, hogy az egyéni tulajdonban tartható javak a tulajdonos halála esetén milyen módon kerülnek mások tulajdonába. Ebben az értelemben tehát az öröklési rend a tulajdoni rend függvénye.

A jogfejlődés során az öröklési rendszereknek két nagy csoportja alakult ki annak megfelelően, hogy az örökléshez szükség van-e az örökös elfogadó nyilatkozatára vagy sem.

A magyar öröklési jog az ipso iure öröklési rendszert követi, vagyis jogunkban az örökös az örökhagyó halálának pillanatában, a törvény erejénél fogva örökössé válik, külön elfogadó nyilatkozatára nincsen szükség. Ennek tényét a szaknyelv úgy fejezi ki, hogy "az öröklés az örökhagyó halálával megnyílik". Ennek megfelelően a hagyatékátadó végzés csupán az öröklés megtörténtének közhitelű tanúsítására szolgál, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyar jog nem ismeri a nyugvó hagyaték fogalmát, az elhunyt személy vagyona sohasem válhat uratlanná. Mindig van egy olyan személy, aki (ami) a hagyatékot megszerzi. Végső soron a Magyar Állam.

Törvényes és végintézkedésen alapuló öröklés

Örökölni a törvény rendelkezése vagy végintézkedés alapján lehet. Első esetben törvényes öröklésről, a második esetben végintézkedésen alapuló öröklésről beszélünk. Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó. Ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Az állam tehát törvényes örökös.

-> Az öröklési előfeltételei