oroklesiszerz

2 Comments


Öröklési szerződés

Mi az öröklési szerződés?
A Ptk. meghatározása alapján öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi.

Mik az öröklési szerződés jellemzői?
Az öröklési szerződésnek a mai magyar jogban kettős jellege van. Tartalmát tekintve tartási (életjáradéki) szerződés, amely végintézkedési formában jelenik meg. Ez a végintézkedési forma tehát visszterhes szerződés, amely a felek egyező akaratából jön létre és úgy is módosítható. Sajátossága, hogy a szolgáltatás-ellenszolgáltatás aránya nem vizsgálható valamint, hogy a szerződéses örökös az örökhagyó tartozásaiért nem felel.

Kik köthetnek öröklési szerződést?
A szerződést kötő felek: az eltartó és az örökhagyó. Az eltartói oldalon bárki és akárhány személy (természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet is) szerepelhet, mint a szerződés alanya. Örökhagyói oldalon csak az örökhagyó állhat egyetlen személyként, vagy házastársával.

Mik az öröklési szerződés kötelező tartalmi elemei?
Az öröklési szerződésnek az alábbi kötelező tartalmi követelményei vannak:
1.) örökösnevezés
2.) örökhagyó tartására (megfelelő eltartás vagy életjáradék) vonatkozó kötelezettségvállalás
Az örökhagyó jogosult az öröklési szerződésbe egyéb végrendeleti rendelkezést is felvenni. Ezeket azonban úgy kell tekinteni, mint egyoldalú végintézkedési jognyilatkozatokat. Az ilyen rendelkezéseket az örökhagyó egyoldalúan is visszavonhatja. A másik fél ilyen rendelkezése semmis.

Mik az öröklési szerződés joghatásai?
A szerződéses örökös az örökhagyó halálával szerzi meg az öröklési szerződésben neki juttatott vagyont. Az öröklési szerződéssel lekötött vagyonról Az örökhagyó sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra – az örökhagyóval szerződő fél javára – az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ez a rendelkezés azonban harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti, tehát ebben az esetben a jóhiszeműen és visszterhesen szerző fél szerzése érvényes lesz, de a szerződéses örökös kártérítési igényt támaszthat az örökhagyóval szemben.

Felelős-e a szerződéses örökös a hagyatéki tartozásokért?
A szerződéses örökös az örökhagyó tartozásaiért nem felelős, kivéve, ha az öröklési szerződés érvénytelen (pl. színlelt szerződés) vagy hatálytalan (pl. harmadik személy kielégítési alapját sértően fedezetelvonó) illetőleg ha a szerződés tárgyát képező vagyontárgyon a hagyatéki hitelezőnek zálogjoga van. Ugyanakkor a szerződéses örökös is viselni köteles az örökhagyó illő eltemettetésével és a hagyaték megszerzésével járó költségeket.

Mikor érvénytelen az öröklési szerződés?
Az öröklési szerződés érvényessége tekintetében az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges, továbbá, hogy a szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadók, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült. Jogszabály az öröklési szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti.

Érvényesség szempontjából az öröklési szerződés megkötésének az alábbi kötelező elemei vannak:
1.) végintézkedési képesség megléte:
Végintézkedési képesség tekintetében az írásbeli végrendeltre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges, továbbá, hogy a szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadók, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült. Jogszabály az öröklési szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti.

2.) Alaki feltételek megléte:
Öröklési szerződést érvényesen csak írásban lehet kötni. Az öröklési szerződés érvényességéhez minden esetben szükség van két tanú jelenlétére, akikkel szemben az írásbeli végrendeletnél tanúként közreműködőkkel szembeni követelményeket állítja fel a törvény.

3.) személyes nyilatkozattétel
Az öröklési szerződésnél is alapvető jelentőségű, hogy jognyilatkozataikat a felek személyesen tegyék meg.

4.) tartalmi korlátozások
Az öröklési szerződés tartalma nem ütközhet jogszabályba vagy a jóerkölcs követelményeibe. Semmis az öröklési szerződés akkor is, ha azt jogszabály megkerülésével kötötték, kivéve ha ehhez a jogszabály más jogkövetkezményt fűz.

Ki hivatkozhat az érvénytelenségre?
Az öröklési szerződés érvénytelenségre a végrendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az öröklési szerződés érvénytelenségére tehát csak az hivatkozhat, aki személy szerint is érdekelt (maga is örökölne vagy tehertől mentesülne) és a bíróság a szerződést csak a perben álló felek egymás közti viszonyában nyilváníthatja érvénytelennek.

Mik az érvénytelenség jogkövetkezményei?
Alapvetően az élők közötti szerződések érvénytelenségének jogkövetkezményei állnak be, ugyanakkor az öröklési szerződés érvénytelenségéből az is következhet, hogy az örökhagyó korábbi végrendelete válik hatályossá vagy a törvényes öröklés rendje érvényesül, de az is előfordulhat, hogy az érvénytelen öröklési szerződés írásbeli magánvégrendeletként érvényes marad.

Milyen szabályok vonatkoznak az öröklési szerződés módosítására és megszüntetésére?
Az öröklési szerződés módosítására és megszüntetésére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerződésre vonatkoznak, ugyanakkor az alakiság vonatkozásában az öröklési szerződés létrejöttére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a szerződés a kötelező alakiságok nélkül szűnt meg és az ennek megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött, a szerződés megszűnése a különben kötelező alakiságok nélkül is érvényes.

Hogyan lehetséges az öröklési szerződést módosítani?
Tartási jellege miatt az öröklési szerződés ugyanúgy szüntethető meg, mint a tartási (életjáradéki) szerződés.
- A felek közös megegyezéssel a közöttük létrejött szerződést bármikor módosíthatják. A módosításra ugyanazokat az alaki követelményeket kell alkalmazni, mint a szerződés megkötésére.
- a bíróság módosíthatja a szerződést, ha a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti.

Itt fontos megjegyezni, hogy a házastársak egyikének halála nem eredményezi automatikusan a szerződéses örökös kötelezettségének csökkentését.

Hogyan szüntethető meg az öröklési szerződés?
A Felek közös megegyezéssel – az öröklési szerződés létrejöttére vonatkozó alakiságok megtartásával – bármikor megszüntethetik vagy akár felbonthatják a közöttük fennálló öröklési szerződést. Amennyiben a szerződés a kötelező alakiságok nélkül szűnt meg és az ennek megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött, a szerződés megszűnése a különben kötelező alakiságok nélkül is érvényes.
A bíróság bármelyik fél kérelmére megszüntetheti az öröklési szerződést, ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált és a szerződés célja életjáradéki szerződéssé történő átváltoztatással nem valósítható meg. A bíróságnak ekkor fel kell mérnie a felek szolgáltatásait és a körülményeik alapján az elszámolást elvégeznie. Olyan megoldást kell találnia, amely egyik felet sem juttatja indokolatlan előnyhöz és mindkét fél jogos érdekét figyelembe veszi. A megszüntetési pert az örökhagyó esetleges halála nem szünteti meg automatikusa, hanem a pert jogutódja folytathatja.

-> Kapcsolat