Végrendelet

1 Comment

Végintézkedésen alapuló öröklés

Hazai jogrendszerünk az ősiség és más feudális természetű jogintézmény eltörlése óta, gyakorlatilag elismeri az örökhagyó teljes végintézkedési szabadságát. Ezen elvet veszi alapul a magyar polgári törvénykönyv is. Az öröklési szabadság elismerésének legfontosabb következménye, hogy törvényes öröklésre csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben végintézkedés nem történt vagy az a hagyatékot nem merítette ki.

Mit jelent a végintézkedés?

A végintézkedés egy olyan gyűjtőfogalom, amelybe mindazon jogilag elismert nyilatkozat beletartozik, amelyben az örökhagyó vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik.

Milyen formái lehetnek a végintézkedésnek?

A magyar jog az alábbi végintézkedési formákat ismeri:
a.) végrendelet: az örökhagyó egyoldalú, nem címzett jognyilatkozata
b.) öröklési szerződés: olyan szerződés, amelyben az örökhagyó a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi
c.) halál esetére szóló ajándékozás: olyan nyilatkozat, amelyben a juttatás feltétele az, hogy a megajándékozott az ajándékozót túlélje. Abban az esetben ha a végintézkedésben az örökhagyó jogutódot is kijelöl, a jogutódlásnak minden esetben az a feltétele, hogy a kedvezményezett az örökhagyót túlélje.

Mit jelent a végintézkedési képesség?

A végintézkedési képesség a jog szabályai szerint azt a lehetőséget jelenti, hogy az ember halála esetére vagyonáról szabadon rendelkezhet. Végintézkedést tenni csak személyesen lehet. Teljes végintézkedési képességük csak a teljesen cselekvőképes személyeknek van. – cselekvőképtelen személy ennek megfelelően nem rendelkezik végintézkedési képességgel. Ez a gondnokság alá nem helyezett cselekvőképtelen személyekre is vonatkozik. Ilyen esetekben a bíróság először abban a kérdésben foglal állást (elmeorvos szakértő bevonásával), hogy az illető személynek a végintézkedés megtételének időpontjában teljesen hiányzott-e az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége. Ugyanakkor a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy végrendelete érvényes, ha a végrendelkezés idején a gondnokságot még nem szüntették meg, de a gondnokság alá helyezés oka már megszűnt. A cselekvőképesség hiánya miatt érvénytelen végrendelet érvényessége minden esetben orvosolható (később, az ok megszűnésével és a végrendelet jóváhagyásával.) – korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet. Ilyenkor sem a törvényes képviselő beleegyezésére nincs szükség, sem a gyámhatóság hozzájárulását nem kell beszerezni. Amennyiben a végintézkedés formája öröklési szerződés – mivel kétoldalú jogügyletről van szó – a hozzájárulás és a beleegyezés is szükségessé válik. – A vak, az írástudatlan és az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van érvényesen csak közvégrendeletet és szóbeli végrendeletet tehet. Az általa kötött öröklési szerződés vagy általa tett halál esetére szóló ajándékozás is csak közvégrendelet formájában érvényes. – Néma, süketnéma szóbeli végrendeletet nem tehet.

Mi a végrendelet?

A végrendelet az örökhagyó olyan egyoldalú jognyilatkozata, amelyben vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik.

Mik a végrendelet minimális alaki kellékei?

1.) a végrendeleten külsőleg látszódnia kell, hogy azt az örökhagyó személyesen tette
2.) halál esetére szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik.

E feltételek hiányában a végrendelet jogi szempontból nem létezik. Az örökösnevezés csak a köztudatban kötelező eleme a végrendeletnek, valójában nem törvényi kellék. Végrendelet tehát az olyan okirat is, amely mondjuk csak kizárást vagy kitagadást tartalmaz. A fent említett minimális kellékek vizsgálata az eljáró hatóság (bíró vagy közjegyző) számára hivatalból kötelező. Csak ezen kérdés vizsgálatát követően vethető fel a végrendelet érvényességének vagy hatálytalanságának kérdése.

Milyen fajtái vannak a végrendeletnek?

A végrendelkezés történhet írásban vagy kivételesen szóban. Az írásbeli végrendeletnek két nagy típusa van és három fajtáját különböztetjük meg:
I. közvégrendelet
II. írásbeli magánvégrendelet, amely lehet:
a.) holográf végrendelet: írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó az elejétől a végéig maga ír és aláír.
b.) Allográf végrendelet: írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében aláír, vagy ha azt már aláírta, az aláírását két tanú előtt magáénak ismer el és a végrendeletet mindkét esetben a tanuk is e minőségük feltüntetésével írják alá.
c.) közjegyzőnél letett végrendelet: magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó aláír és végrendeletként feltüntetve – akár nyílt akár zárt iratként – a közjegyzőnél személyesen letétbe helyez.

Milyen alaki követelményeknek kell megfelelnie egy írásbeli végrendeletnek?
I. Melyek a közvégrendelet alakszerűségi követelményei?

Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni. A közjegyző előtt tett végrendelet csak abban az esetben minősül közvégrendeletnek, ha rendelkezik a közjegyzői okiratra előírt általános kellékekkel. Közvégrendelet bármelyik közjegyző előtt tehető, de a közjegyző csak olyan személyhez mehet ki végrendeletet készíteni, aki illetékességi területéhez tartozik. Közvégrendelet felvételére helyi bíróság előtt 2014. március 15. óta már nincs lehetőség.

Mik a közvégrendelet alaki érvényességi kellékei?

A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességét szabályozó rendelkezések irányadók.

Milyen összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a közreműködő személyekre?

Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek vagy a végrendelkező házastársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. A juttatás válik érvénytelenné abban az esetben, ha a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól.

II. Melyek az írásbeli magánvégrendelet alakszerűségi követelményei?

Írásbeli magánvégrendelet az örökhagyónak vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére szóló magánokiratba foglalt rendelkezése. Alakszerűségi követelmények, amely mindhárom fajta végrendelet esetében irányadóak:
1.) a végrendelet csak olyan nyelven tehető, amelyet a végrendelkező ért és amelyen írni és olvasni is tud.
2.) Az okirat írásjeleinek meg kell hogy feleljenek a közönséges írás követelményeinek (jel vagy számjegyírással készült végrendelet tehát érvénytelen)
3.) Ki kell hogy tűnjön az okiratból a végrendeleti minőség, valamint a keltezés ideje. (a gyakorlatban ezek a követelmények sokszor nem egyértelműen jelennek meg és a bírói gyakorlat is mutat némi eltérést e dokumentumok megítélése kapcsán, ezért mindenképpen szükségesnek tartsuk, hogy a végrendelkező az itt leírt szabályokat betartsa) – a keltezés időpontjának egyetlen meghatározott napra kell esnie – holográf végrendelet esetében a keltezést is saját kezűleg az örökhagyónak kell aláírnia – az ügyvéd bélyegzője vagy a végrendeleti tanuk címe önmagában nem elegendő a keltezés feltüntetésére – a keltezés téves megjelölése a valóságos adatok bizonyítása útján az örökhagyó halála után is korrigálható, ha a végrendelkezés valóságos időpontja utólag egyértelműen tisztázható. A keltezés helye a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) alapján már nem kötelező elem.
4.) az örökhagyónak a dokumentumot a holográf végrendelet esetén is saját kezűleg alá kell írnia. Általában a teljes névnek kell szerepelnie, azonban ha a végrendelkezés például egy személyes hangvételű levélben történik, a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) egy ügyben elegendőnek fogadta el azt is, hogy a végrendelkező csak az utónevét tüntette fel. A lényeg tehát az, hogy az eset összes körülményeiből a végrendelkező személyazonossága kétségtelenül megállapítható legyen.
5.) Ha a végrendelet több különálló lapból áll, azt folyamatos számozással és a végrendelkezőnek – illetve allográf végrendelet esetén a tanuknak is – az okirat minden lapját saját aláírásával kell ellátnia. Ezen alakszerűségi követelmények megsértése – adott esetben – csak a végrendelet részleges érvénytelenségét váltja ki.
6.) Összeférhetetlenségi szabályok: a végrendelet tartalmának kialakításában meghatározó szerepet játszó személyek illetőleg ezek hozzátartozói javára szóló juttatás csak akkor érvényes ha az örökhagyó a végrendeletnek ezt a részét saját kezűleg írta és aláírta. A tanú javára szóló juttatás akkor is érvényes, ha a végrendelkezésnél a kedvezményezett tanún kívül további két tanú közreműködött. Azt, hogy ki tekinthető a közreműködők hozzátartozójának, azt a végrendelet aláírásának dátuma figyelembevételével kell elbírálni. Ezen összeférhetetlenségi szabályokba ütköző rendelkezések csak részleges érvénytelenséghez vezetnek.

Az egyes végrendeleti fajtákra vonatkozó speciális alakszerűségi követelmények:
1.) holográf végrendelet: az örökhagyónak a végrendeletet mindenképpen saját kézírásával kell, hogy elkészítse.
2.) Allográf végrendelet: – a végrendeletet leíró személy elég, ha csak korlátozott cselekvőképességgel rendelkezik, de egyebekben a végrendelet az alaki előírásoknak megfelel – Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú
a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes;
b) kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll;
c) írástudatlan.
A PK 86. sz. állásfoglalás alapján a végrendelkező személyazonosítására az a tanú is alkalmas, aki a végrendelkező személyazonosságát hitelt érdemlő módon (például személyi igazolvány alapján) megállapította.

Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének tehát nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.

3.) közjegyzőnél letett végrendelet esetében az érvényesség feltétele, hogy az örökhagyó a végrendelet minimális kellékeivel rendelkező és általa aláírt magánokiratot célzatosan (végintézkedés céljával) és személyesen helyezze letétbe a közjegyzőnél. A közjegyzőnek a végrendelet tartalmáról nem kell, hogy tudomása legyen. A közjegyzőnek a végrendelet letétbe helyezéséről jegyzőkönyvet kell felvennie és annak átvételéről elismervényt kell adnia. A végrendeletet a közjegyző a jegyzőkönyvvel együtt őrzi. Ha a végrendelet a közjegyző őrizetéből kikerül, annak érvényességéhez az szükséges, hogy más fajta végrendelet tartalmi feltételeinek is megfeleljen.

Mikor tehető szóban végrendelet és mik annak alakszerűségi követelményei:
Mikor lehet szóban végrendelkezni?

A szóban történő végrendelkezés a végintézkedés tételének kivételes formája, erre csak a Ptk-ban konkrétan meghatározott rendkívüli körülmények esetén van lehetőség. Ennek megfelelően tehát szóban akkor lehet végrendelkezni, ha a végrendelkező életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben, amely írásbeli végrendeletet megtételét egyáltalán nem teszi lehetővé.

Mi tekinthető életet fenyegető rendkívüli helyzetnek?
A PK 88. sz. állásfoglalás alapján: az életet fenyegető rendkívüli helyzet olyan váratlan hirtelenséggel fellépő okok alapján valósulhat meg, amelyek kívülről fenyegetik a végrendelkező életét (például: hajótörés) vagy olyan élettani okok alapján lép fel, amelyek az illető személyt a halál közvetlen bekövetkezésével fenyegetik (például baleset). Alapvető feltétel, hogy az életet fenyegető rendkívüli veszélynek objektíve kell fennállnia, vagyis a végrendelkező feltevése nem elegendő. Ennek pontos meghatározásához gyakran orvos szakértői véleményre van szükség.

Mik a szóbeli végrendelet alakszerűségi követelményei?

A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóban – vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven – előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.

Ki lehet tanú szóbeli végrendeletnél?

A tanuk szóbeli végrendelet esetén a végrendelet tartalmáról a végrendelkezőtől személyesen szereznek tudomást, így rájuk speciális követelmények vonatkoznak. Kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy előtt nem tehető érvényesen szóbeli végrendelet, a körülményekből kifolyólag természetesen írástudónak sem kell lennie. A tanuknak a végrendelet tartalmát pontosan ismerniük kell (ha előadásmódjuk eltér, a bíróság a végrendelet tartalmát az összes körülmény figyelembe vételével állapítja meg.) és képesnek kell lenniük az örökhagyó személyazonosságának azonosítására is. A tanúnak vagy hozzátartozójának részére szóló juttatás akkor érvényes, ha ezt rajta kívül még két tanú igazolja. A végrendelkezőnek végakaratát teljes terjedelemben elő kell adni, feljegyzésekre egyéb írásokra nem hivatkozhat. Az sem elegendő, ha a végrendelkező a hozzá intézett kérdésekre válaszol.

Meddig érvényes a szóban tett végrendelet?
A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet.   Milyen kötelező tartalmi elemei vannak egy végrendeletnek? Az örökhagyó a végrendelet tartalmát szabadon állapítja meg. A törvény csak példálózó felsorolással és fakultatív jelleggel írja le a végrendelet legtipikusabb tartalmi elemeit. A végrendelkező nem öröklési jogi rendelkezésekre (pl. alapítványrendelés) és nem jogi természetű kívánságokra is kitérhet.

Mik a végrendelet legtipikusabb tartalmi elemei?

1.) örökösnevezés
2.) kizárás
3.) hagyományrendelés
4.) meghagyás

Hogyan kell az örököst megnevezni?

Örökös nevezése bármely formában sor kerülhet. Nem kötelező, hogy a törvény szavai szó szerint elhangozzanak. Meghatározott vagyontárgy esetében azonban fontos az egyértelműség, ugyanis ennek hiányában csak az eset összes körülményeinek mérlegelésével állapítható meg az, hogy a jelen esetben örökösnevezésről vagy dologi hagyományrendelésről van szó.

Kit lehet örökösnek megnevezni?

Az örökhagyó bizonyos korlátozások figyelembevételével bárkit örököséül nevezhet. A bírói gyakorlat azt is elegendőnek tartja, ha a végrendelet szövegéből a nevezett örökös személye egyértelműen megállapítható. A méhmagzat is örökösül nevezhető, öröklési jogképessége azonban feltételes, az élve születés tényéhez igazodik. Az örökhagyó halálakor még meg sem fogant gyermek örökössé nevezése érvénytelen. Lehetőség van egy vagy több helyettes örökös nevezésére is. Arra is lehetősége van az örökhagyónak, hogy a törvényes örökös kiesése esetére nevezzen helyettes örököst. Az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen. Az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés (utóörökös) azonban mint helyettes örökösnevezés érvényes, ha annak feltételei fennállnak.

Több személy is tehet végrendeletet egy okiratban?

Többen egy iratban nem végrendelkezhetnek, a házastársak is csupán öröklési szerződést köthetnek ilyen formában.

Hogyan kell az öröklési hányadot meghatározni?

Az örökhagyó nem köteles meghatározni az örökösök öröklési hányadát. Ha az örökhagyó akár az egész hagyatékra, akár annak egy részére vagy valamely hagyatéki tárgyra több örököst nevezett, és részesedésük mértékét nem határozta meg, a részesítettek egyenlő arányban örökölnek. Az egyenlő hányad szerinti öröklés vélelme megdönthető vélelem. A vélelmezett tény ellenkezője végrendeleten kívüli tényekkel is bizonyítható. Abban az esetben, ha valamelyik nevezett örökös kiesése folytán a hagyaték rá eső hányada megüresedik, a végrendelet által a kiesés következtében nem fedezett részre törvényes öröklésnek van helye (növedékjog). Kivéve, ha ennek megtörténtét az örökhagyó kifejezetten kizárta.

Hogyan kell értelmezni a végrendeletet?

A végrendelet értelmezése kapcsán a jogalkotó legfőbb célja, hogy a végrendelkező akarata halála után a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljön (favor testamenti elve). Mindez azt jelenti, hogy a végrendeletet, a végrendeletben használt kifejezéseket is beleértve úgy kell értelmezni, ahogyan azt a végrendelkező érthette. Minden esetben az örökhagyói szándék felkutatására kell törekedni. A törvényes és a végrendeleti öröklés közötti kapcsolat Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó. Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a fennmaradó vagyon vonatkozásában a törvényes öröklés szabályai kerülnek alkalmazásra, feltéve, hogy a törvény eltérően nem rendelkezik vagy a végrendeletből más nem következik.

A törvényi kivételek:
a.) növedékjog
b.) törvényes helyettes örökös
Az örökhagyó végrendeletében kifejezett nyilatkozattal kizárhatja ezen szabályok érvényesülését. A törvényi kivételeket abban az esetben sem kell alkalmazni, ha a végrendelet értelmezése során az összes körülményből arra lehet következtetni, hogy az örökhagyó szándéka az volt, hogy az egész hagyatékát a végrendeleti örökösök örököljék.

Mikor tekinthető a végrendelet érvénytelennek?

A szerződések jogának szabályaival ellentétben a végrendelet csak megtámadás folytán válhat érvénytelenné. A végrendelet érvénytelensége csak akkor vehető figyelembe, ha arra az érdekelt személy hivatkozik.

Ki jogosult a végrendelet megtámadására?

A végrendelet érvénytelenségére, illetőleg hatálytalanságára csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség, illetőleg a hatálytalanság megállapítása esetében maga örököl vagy tehertől mentesül.

Mi a helyzet akkor, ha az örökhagyó több végrendeletet készített?

Abban az esetben, amikor az örökhagyó több végrendeletet készített, mindig a legutolsó a hatályos.

Mikor lehet megtámadni a végrendeletet?

Mivel a tulajdonjogi igények nem évülnek el, ezért a jogosult a végrendelet megtámadására vonatkozó igényét bármikor érvényesítheti. Ezen igény érvényesítésére már a hagyatéki eljárásban is sor kerülhet.

Milyen okokból lehet egy végrendelet érvénytelenségére hivatkozni?

Az érvénytelenség oka lehet:

A.) végrendelkezési képesség hiánya
B.) végrendeleti akarat fogyatékossága
C.) a végrendeleti akarat nyilvánításának hibája
D.) a végrendelet tartalmi hibája
A bizonyítási teher valamennyi érvénytelenségi ok esetén a végrendeletet megtámadó felet terheli.

A.) Mit jelent a végrendelkezési képesség hiánya?
A végrendelkezési képesség hiánya a végintézkedési képességgel összefüggő követelmények hiányát jelenti.

B.) Mit jelent a végrendeleti akarat fogyatékossága?
A végrendelet akarati hiba miatt érvénytelen, ha
a.) az örökhagyót megtévesztették vagy tévedett nyilatkozata tartalmában és emiatt tett olyan nyilatkozatot, amelyet ennek hiányában nem tett volna
b.) végrendeleti rendelkezést egyáltalán nem akart tenni (például csak tréfából tette)
c.) az örökhagyó téves feltevésben volt (például úgy hitte, hogy nem születhet újabb gyermeke) vagy a végrendeleti nyilatkozatot olyan okból tette, amely később meghiúsult.
d.) A végrendeleti rendelkezést az örökhagyó jogellenes fenyegetés vagy tisztességtelen befolyásolás miatt tette Az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja.

C.) Mit jelent a végrendeleti akaratnyilvánítás hibája?

A végrendelet akarati hiba miatt válik érvénytelenné, ha:
1.) a végrendelkező a nyilatkozatot nem a törvényben meghatározott alakban tette meg
2.) a végrendelkező nem személyesen, hanem képviselője útján rendelkezett
3.) Két vagy több személy a végrendeletét ugyanabban az okiratban foglalta.

Milyen rendelkezések teszik a végrendeletet tartalmi okból érvénytelenné?

1.) annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálának időpontjában még meg sem fogant
2.) utóörökös nevezése
3.) érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel.
Ez a körülmény az egész végrendelet érvényességét nem érinti, kivéve, ha megállapítható, hogy az örökhagyó e nélkül a rendelkezést nem tette volna. 4.) Jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés. Ha azonban bontó feltételről van szó, akkor ezt figyelmen kívül kell hagyni

Mik a megtámadás joghatásai?

A sikeres megtámadás csak annak a viszonylatában teszi a végrendelet érvénytelenné, aki a megtámadás jogával élt. Vagyis a végrendelet meg nem támadott részével fedett hagyatékot a végrendeleti örökösök öröklik.

Mit jelent a végrendelet hatálytalansága?

A végrendelet hatálytalansága azt jelenti, hogy habár a végrendelet érvényesen létrejött, az örökhagyó jognyilatkozata annak megtétele után, a törvényben taxatíve felsorolt valamely okból nem válthatja ki a végrendelkező által eredetileg kívánt joghatást. Ez írásbeli végrendeletek esetében mindig a végrendelkező cselekményére vezethető vissza.

Milyen esetekben hatálytalan a végrendelet?

1.) Visszavonás A végrendelet visszavonása bármely formában történhet, a lényeg, hogy kifejezett nyilatkozattal kerüljön rá sor. A visszavonó nyilatkozatra is a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha az örökhagyó több végrendeletet tett és azok közül a legutolsót visszavonja, a korábbi végrendelet hatálya feléled. Visszavonással a végrendelet részben is hatálytalanná tehető.

2.) Új végrendelet tétele Új végrendelet tételekor a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni (hallgatólagos visszavonás). A Kúria álláspontja szerint csak az érvényes új végrendelet hatálytalanítja a korábbit. A megsemmisülés csak az eredeti végrendelet vonatkozásában releváns. Nem szünteti meg tehát az írásbeli magánvégrendelet hatályát az okiratnak az végrendelkező akaratán kívül álló okból történő megsemmisülése, vagy eltűnése, kivéve ha ebbe az örökhagyó belenyugszik. Ha azonban a dokumentum az örökhagyó birtokában maradt, de nem kerül elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell feltételezni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette.

3.) Visszavétel A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi, kivéve ha a letett irat az írásbeli magánvégrendelet kellékeinek egyébként is megfelel. A visszavételről a közjegyző feljegyzést készít, amelyet a végrendelet letétbe helyezéséről szóló jegyzőkönyvre vezet rá.

4.) Időmúlás A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet.

Mi a különbség a végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága között?

Hatálytalan végrendelet esetén a végrendelet érvényesen létrejön, de egy későbbiekben bekövetkező jogi tény miatt nem váltja ki a szándékolt joghatást.

Mi az érvénytelenség ill. hatálytalanság következményei?

Jogi következményei alapján a végrendelet hatálytalansága teljes mértékben megegyezik a végrendelet érvénytelenségével, vagyis e jogi tényre csak az érdekelt személy hivatkozhat és a hatálytalanság megállapítására vonatkozó igény nem évül el. A végrendeleti örökös ill. hagyományos a végrendelet érvénytelenségének vagy hatálytalanságának jogerős megállapításával elveszíti jogát az örökséghez ill. hagyományhoz. Álörökös lesz, míg a végrendelet sikeres megtámadója örökössé (vagy hagyományossá) nem válik vagy jogerősen megállapítást nyer, hogy a megtámadás sikertelen.

Az álörökös és a valódi örökös közötti viszony:
A valódi örökös követelheti a nála lévő hagyatéki tárgy kiadását. Az álörökös, mint jogalap nélküli birtokos addig tekinthető jóhiszeműnek, ameddig hagyatékátadó végzés alapján tartja magánál a vagyontárgyat. Ezen idő alatt nem felelős a hasznokért és a károkért, követelheti hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését.

Részleges érvénytelenség:
Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, ez a többi rendelkezés érvényességét, illetőleg hatályosságát nem érinti. E törvényi rendelkezéstől jogszabály sem rendelkezhet eltérően. Az egyes rendelkezéseket érintő érvénytelenségi vagy hatálytalansági ok csak akkor hat ki az egész végrendeletre, ha maga az örökhagyó rendelkezik így.
Speciális eset a bírói gyakorlatban: A több lapból álló, de néhány lap esetében nem megfelelően aláírt írásbeli magánvégrendelet alaki fogyatékosságát, abban az esetben ha az egyes akaratnyilatkozatok nem függnek össze, a bírói gyakorlat részleges érvénytelenségnek tekinti, úgy mintha az egyes lapok önálló végrendeletet jelentenének

Összességében:
a végrendelet tartalmát úgy kell értelmezni, hogy a végrendelet lehetőleg érvényben maradjon. Ugyanakkor ez az elv nem jelenti az esetlegesen fennálló érvénytelenségi okok figyelmen kívül hagyását.

-> Ügyvédi kapcsolat
-> Főoldal